Balassi Balint. Az istentelen magyar

A XVI. szazad masodik feleben jarunk. Az orszag harom reszre szakadt. Delrol a torok nyomul a Felvidek fele, Erdely szultan adofizetoje. A Habsburg-hazbol valo kiralyoknak csak utkozozona a magyarok foldje, amely az Oszman Birodalom tamadasaitol vedi oket, de nemely magyar fourak legalabb annyi gondot okoznak nekik, mint a torokok.

Balassi Balint 1554-ben, az orszag egyik leggazdagabb es legnagyobb hatalmu forangu csaladjaban akkor latja meg a napvilagot, amikor a Felvideken mindennaposak a torok beutesek, de az apja sosem marad ados a melto valasszal. Harcosnak, viteznek neveli fiat, es szakitva a hagyomanyokkal, nem ereszti Balintot a becsi udvarba tanulni, hanem egy nemetorszagi oskolaev utan maga veszi kezbe a neveleset. Balassi Balintban egyszerre ver gyokeret a muveszetek, az irodalom utani toretlen lelkesedes es a haza ugye iranti rendithetetlen tenni akaras.

Ez utobbiban nem ismer megalkuvast, kokemenyen ellenall toroknek es Habsburgnak egyarant, mert azt tartja, mindkettovel le kell szamolni a magyar szabadsag erdekeben. Nehezen, vagy inkabb sehogy nem hajlik a gerince, ahogy az apjanak, es a konnyebb ut helyett mindig a nehezebb osvenyt valasztja. Nem Becsben es az udvarban keres baratokat, hanem vitez szolgai kozott, veluk indul portyakra, es a torok rettegi a nevet, fegyverforgatasban a legjobbak egyike, lengyel foldon sorra nyeri a viadalokat, es persze - keresi a szep nok tarsasagat...