Kiut

Most egy olyan allapot ala-kult ki, amikor kis tulzassal elmondhatjuk, hogy opcio-nalissa valt az oktatas, nem kotelezo a munka, minden-ki szamara biztositani kell a megelheteshez szukseges fel-teteleket. Milyen iranyba tart a valtozas? Milyen modon val-toznak a szereplok es a szere. pek? Csak talalgatni lehet. Ta-lalgatni kell azt is, hogy lesz-e valtozas.

Nagyon sok esetben torten-nek olyan tudomanyos lepe-sek, melyek az emberek ke-nyelmet novelik, viszont arra is gondolni kell, hogy amit az egyik oldalon nyerunk, azt a masik oldalon elveszitjuk. Vannak emberek, akik mindig elegedetlenek, de keptelenek lennenek megmondani, mi a jo megoldas, viszont az sem lenne megoldas, ha az o el-kepzeleseik szerint alakulna a termeszet, ha annak megbom-lana a rendje. Tevednek azok, akik azt hi-szik, hogy mindenre kepesek egyedul.

A bolcs ember tudja, hogy milyen celok elereseben kinek kik lehetnek a segitse-gere. Az, aki csak magara sza-mit, folytonos kuzdelemben el, de lehet, hogy sohasem eri el celjait. Az anyagiassag es a versenges ma a legtobb ember osztonzo ereje. Az anyagiakert le lehet mondani az igazsagrol, a tudasrol, a szepsegrol es az erkolcsrol, de ennek az a koveE kezmenye, hogy az ilyen ember robotta valik, akit kivulrol er-kezo impulzusok iranyitanak, teljesen lelektelenul.